|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Matekovits János 1996. május 21.A nagyváradi Erdélyi Napló hetilap munkaközössége 22 aláírással felszólította Szőcs Gézát, hogy a továbbiakban ne szerepeljen főszerkesztői státussal a lapnál. Követelték, hogy mondjon le a lap feletti tulajdonjogáról és adja át azoknak, akik biztosítani tudják a kiadás feltételeit. A beadványra Szőcs Géza azzal válaszolt, hogy a kiadót "ellenséges politikai erők meg szeretnék semmisíteni" és felszólította a munkatársakat, nyilatkozzanak, hajlandók-e tovább is a vezetésével működő lapnál dolgozni. /Szerkesztőlázadás az Erdélyi Naplónál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Kilenc szerkesztő megtagadta ezt a nyilatkozatot. Szőcs Géza kitért arra a vádra, hogy tarthatatlanok az anyagi viszonyok az Erdélyi Naplónál, közölte a kilenc kilépő újságírónak az utóbbi négy hónap alatti keresetét. A hetilap kilenc munkatársának névsora: Ferencz Zsuzsanna, Matekovits János, Kinde Annamária, Papp Sándor Zsigmond, Simon Judit, Szőke Mária, T. Szabó Edit, Varga Eleonóra, Telegdi Gyula. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Szőcs Géza megtiltotta ennek a kilenc újságírónak a szerkesztőség berendezéseinek használatát. /Magyar Hírlap, máj. 20., - A megindult vita után Szőcs Géza másik lapja, a Kelet-Nyugat folyóirat bejelentette megszűnését. Indig Ottó főszerkesztő búcsúzó vezércikkében a kiadót tette felelőssé a megszűnéséért. Szőcs Géza jelezte, hogy elégedetlen a szerkesztőség munkájával. /MTI/2002. augusztus 5.Matekovics János könyve /Eljutni a túlsó partra, Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ hatvan riportot és interjút tartalmaz. /Eljutni a túlsó partra. Matekovits János riportkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./2008. február 8.Közérdek rovására elkövetett visszaéléssel vádolják az oktatásügyi minisztert. Az elmúlt 19 évben annyit változott a tanügyi törvény, hogy immár minden javítási szándék zsigeri ellenkezésbe ütközik. Bűnvádi panaszt tett a főügyészségen Cristian Adomnitei tanügyminiszter ellen az AEACE – Oktatás Minőségét Értékelő Ügynökség – nevű szakmai szervezet, szolgálati hanyagság és a közérdek rovására elkövetett szolgálati visszaélés vádjával. Az egységes félévi dolgozatok bevezetését nem előzte meg hatástanulmány, és a minisztérium nem konzultált az érintett társadalmi csoportokkal – jelentette ki Gheorghe Radulescu indoklásként azt követően, hogy bűnvádi panaszt nyújtott be a tanügyminiszter ellen az egységes félévi dolgozatok miatt. Matekovits János kisebbségi oktatásért felelős igazgató megkérdőjelezi a vádak megalapozottságát. /Oborocea Mónika, Pásztor Krisztina: Nebulófárasztó reform. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2016. április 20.Szövétnek, száztizenegy, áprilisA címbeli 111 azt jelenti, ennyi számhoz ért el az aradi Szövétnek. Minthogy nem napi- vagy hetilapról van szó, a szám tekintélyt parancsoló. Juhász Béla főszerkesztő Április c. kis vezércikkében azt olvasom: „Elsején átejt valaki. Jót nevetünk. Egész évben átejtenek. Mosolyogni sem tudok.” A Szövétnek azonban nem ejt át, hozza szokásos formáját, jó cikkeit, verseit, beszámolóit, tanulmányait. Akaratlanul is arra gondolok: valamikor jó forrás lesz arra, hogy Arad kulturális és iskolai eseményeiből, történéseiből gazdag ízelítőt kapjon az, aki nem élt ebben a korban. Matekovits János arról ír, hogy Arad alpolgármestere megkapta a Kötő József-díjat. Minthogy laudációról van szó, nem kerülhetett bele, hogy elsőként az országban – pedig ez se mellékes. Dr. Vajda Sándor Petőfi kevéssé ismert Zoltán fiának rövid életéről nyújt számomra sok ismeretlen elemet tartalmazó képet (mint kiderül: hatalmas bibliográfiából dolgozott), Réhon József a 75. életévét nemrég betöltött Csanádi János magyartanárt, értékes könyvek szerzőjét méltatja (csatlakozik hozzá Fülöp Ferencné). Brittich Erzsébet Simonyifalva alapításáról ír lírával átszőtten, és a jövőben való bizakodással, Penke Botond professzor Az öregedés és az Alzheimer-kór c. érdekes sorozatát folytatja. Nem hiányzik a sport sem, persze nem a napi történések szintjén: a mostani számban egy volt híres aradi származású sportolótól, Killik Lászlótól vesz búcsút Piros Dénes, Pálfi Kinga pedig az egykori olimpikonnál, Veres Károlynál tett látogatásáról számol be. És hát természetesen az irodalom. A költészet a nemrég magas magyar állami kitüntetést kapott Böszörményi Zoltán, valamint Grosz László, Ódry Mária, Gál Z. Csaba, Szabó Péter, Ioan Dehelean révén szerepel – a hátsó borítólapon pedig egy Weöres Sándor-vers található. Prózát közöl (igen jó félperceseket) Juhász Béla, a Memoár rovatban Móré-Sághi Annamária, a kisiskolás (!), mesével jelentkező Almási Dorka, Regéczy Éva, Radnai István és hát Sarusi Mihály a 2009–2013 közötti Szalbek-Iratosról, ami szépirodalmi igénnyel született igen érdekes falurajz, egy régebbi folytatása. Puskel Péter az aradi „vörös kakasok” (tűzvészek) történetére tekint vissza, Rudolf Ágnes tanárnő egy tapasztalatcsere céljából tett törökországi látogatásra, Tatár Etelka Chicagóból egy ottani magyar kulturális összejövetelről számol be. Ha mindezekhez hozzávesszük Nótáros Lajos sok szám óta menő sorozatát, Kövér Péter áprilisi számból sem hiányzó humoros írását, Siska-Szabó Zoltán és Breznay András képzőművészeti témájú cikkeit, remélem, semmit se hagytam ki az áprilisi számból, amelyet érdemes elejétől a végéig elolvasni. -r -a Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
